Ez van

 2009.11.24. 20:46

Múlt héten beteg volt Lili, félgőzzel volt csak terápia. Most pedig nyafisabb, nehezebb időszaka van. Egyre többször hallom ismerősöktől, hogy nehéz gyerek. Hát igen, régen ő volt a könnyű gyerek. Aki sosem türelmetlenkedett, nyugodt volt, jól eljátszott egyedül. Most viszont sok "hülyeséget" csinál, pl. fel akar mászni a tv tetejére, szájába vesz egy idő után mindent, ha valami nagyon leköti, akkor nem figyel a külvilágra és nehezen irányítható lesz. Egyre inkább betegnek látja a külvilág vagy csak én veszem észre jobban, hogy annak látják, nem tudom. Az első év volt a bizonytalanság éve, a második az elfogadás éve, a harmadik a tenni akarás éve és most, hogy tudjuk, nagyjából elfogadtuk és teszünk is azért, hogy jó legyen, jön az igazi autizmus. A nyafikkal, az érthetetlen érzésekkel, az öntörvényű magatartással és a kilógás érzéssel.

De szerencsére vannak pozitívumok is: szépen jött ma mellettünk irányítás nélkül, nem kellett fogni a kezét, miközben toltam a húgát a babakocsiban, figyelt a gyere felszólításra is. Másik nagyon édes dolog, mostanában szoktam vele táncolni, zeneterápián pedig spontán táncolást kezdeményezett, elkezdte magát mozgatni zenére és itthon is azóta. És tök ügyesen utánoza a keresztlépéses tánclépést, azt is kezdeményezi.

A terápia is új erőt fog kapni, hogy a mastered feladatok kártyákra lesznek írva. Most már annyi van, hogy képtelenség fejben tartani az összes feladatot, úgy számoltam, hogy 300 körül van, ha mindent külön veszünk (pld. hol a labda, kutya stb) a tudott feladatok száma. Jó kis csapatmunka lesz megcsinálni, de onnantól kezdve évekig fogjuk használni a kártyákat.

Címkék: terápia autizmus fejlődés viselkedészavar beszédértés

A bejegyzés trackback címe:

https://abaterapia.blog.hu/api/trackback/id/tr951549974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oanita 2009.11.25. 07:55:25

Megfogalmaztad azt, amit én is érzek, gondolok.. Úgyanígy történik kis Leventémmel (és így éltem/élem meg én is magát a feldolgozási folyamatot)Sajnos, de már gondolom halottad, olvastad te is ezerszer, 3-5 év között, "tombol" az autizmus a gyerekeknél. És már igen, 3 éves kor után kitűnik a viselkedés miatt a másság. 2 éves koráig Levikémnek is belefértek a dolgai a babás-ságba. Már nem.. Már egy édes, helyes, óvis korú kisfiú testében szaladgáló kisbaba! De igazad van, mindig az adott nap, adott pozitívumaira kell koncentrálnunk, és nagyon örülnünk azoknak!!! Mert igen is, nekünk is lehet, és van is örömünk drága kis különlegeseinkben, de mennyi?!...