Értelmi probléma

 2010.03.30. 10:15

A Korai Fejlesztő véleménye szerint fennáll, méghozzá elég súlyos: 1 és 2 éves kor közötti mentális korúnak minősítették. Lehet, hogy fennáll, bár én és a vele foglalkozók semmiképpen nem látják ilyen súlyosnak a helyzetet, és nemcsak elfogultságból. Úgy érzem,hogy mintha  a vizsgálók eleve az ABA terapia kritikájara akarták volna felfűzni az értekelést. Mintha Lili lemaradasaira koncentraltak volna csak, és sikereit nem akarták volna észrevenni. Szándékosan nem írom le a nevüket, nem akarom, hogy egy google találat is befolyásolja a róluk alkotott képet. Mert habár szerintem sem emberileg, sem szakmailag nem jártak el helyesen, egyébként szimpatikus, jó szakemberek.

Mire alapozom ezt? Lilit vizsgálták egyszer ők, amikor azt látták, hogy nem használja megfelelően a játékokat, és amivel játszik azzal gyakorló játék szinten van, ami ennek a fent leírt életkornak felel meg.

Utána a mi kérésünkre, felvetésünkre, tartottunk egy ABA-s bemutatót, az volt a cél, hogy olyanokat mutassunk, amit Lili tud. Vittünk: kirakót, formadobálót, finommotorikai pálcikás bedobót, építőt, párosítós feladatokat: tárgy-kép; kép-kép; asszociáción alapuló párosítás pl. kanál-tál, ceruza-papír stb; nem azonos tárgyak pl. kétféle pelenka; építés nagyépítőből; mutattunk sok mozgásos és tárgyas utánzós feladatot pl. autótologatás, pohárból ivás; kéttagú utasításokat pl. menj a mamához és dobjál puszit; kommunikációs helyzeteket; egy-két receptív feladatot; nagymozgásos mondókát stb. Ezeket kb. 90 százalékos biztonsággal oldotta meg. Mindemelett végig figyelt, követte az utasításokat, szinte végig benne maradt  a játékban, jól érezte magát.

A Korai Fejlesztő véleménye szerint ezeket a feladatokat igazából nem tudja, csak be van tanítva neki, de nem érti a lényegét, és ennek így nincs értelme. Miből következtetnek arra, hogy igazából nem érti, tudja a feladatot. Abból, hogy spontán módon megfigyeltek alapján 1-2 éves szinten van, vagyis, ha ezen a szinten van, akkor nem is értheti ezeket, így nincs értelme betanítani magasabb szintű dolgokra. Szóval az érvelés önmagába visszatérő. Mi megfigyeltük, hogy milyen és úgy gondoljuk, hogy, aki ilyen, az nem tudhatja azt, amit tudni látszott, tehát ez nem is valós tudás, csak kondicionálás. Lili valójában nem tud képet tárgyhoz egyeztetni, képet képhez stb, bármennyire is mi, vele foglalkozó emberek úgy látjuk, hogy tudatosan teszi  a jó helyre a dolgokat, sőt, ha új eszköz jelenik meg, gyakrabban még jobban teljesít. Ezt mi eddig azzal magyaráztuk, hogy az még izgalmas neki, nem unja, így szívesebben megcsinálja a dolgot. Vagy bizonyára az is illuzó volt, amikor a diót odatette a könyvben a dióhoz múltkor. Igaz, nem spontánul történt. Bár biztosn azt mondanák, hogy lehet, hogy ezt tudja, de nem alkalmazza az életben. Nem tudom párosítást hogyan lehet alkalmazni  a valós életben, de zöldégesnél is visszateszi  a paradicsomokot a helyére, a többi paradicsom közé pl, vagy a nadrágját a többi nadrághoz teszi, persze csak kérésre, spontánul inkább a nadrág tapintásával van elfoglalva. Nem tudom, hogy miért nem elképzelhető, hogy valamit tud is, ért is, de még spontánul nem vagy csak részben jelenik meg. Itt tartunk és tudjuk mi hiányzik még. Ez ABA-s nyelven csak generalizációs problémára utal, tavaly ez még elfogadható érv volt, idén már nem volt elegendő.

A vizsgálók véleménye szerint ezeket megtanulja, de ezek nem kapcsolódnak össze, a gyenge értelme miatt semmivel, nem kerülnek kapcsolatba más tanult dolgokkal, így nem is tartós a tudása. Ez volt az egyetlen elgondolkodtató érv, hiszen tényleg tapasztaljuk, hogy eltudnak felejtődni dolgok. Igaz, hogy nem minden, pl. hónapok után emlékezett egy megerősítője nevére, mikor az eltűnt egy szekrény mögé, ez is memória. Sőt, az a tapasztalat, hogy vannak tárgyak, amivel pont, hogyha hanyagolva vannak, akkor teljesít jobban, pl. állatok párosítása legútóbb. Ezen kívül Éva mindig azt mondja, hogy a jelentősebben érintett gyerekek tapasztalata szerint évekig tanulnak hasonló dolgokat, vannak visszaesések, és 3-4 év után kezd tartóssá válni a tudás. Ezen kívül az Autizmus Alapítvány iskolájának vezetője szerint is tipikus probléma autizmussal élő gyerekeknél, hogy  a megtanult készségek egy kevésbé motiváló helyzetben kiesnek, elfelejtődnek. Tehát lehet, hogy ez értelmi probléma, de korántsem biztos.

És hangsúlyozni szeretném, lehet, hogy tényleg alacsonyabb az intellektusa, ezt eltudom fogadni és képzelni is akár. De ezzel én nem teszem be egy skatulyába, hogy akkor nem tanítható vagy alig, hiszen látjuk, hogy az: fejlődött kommunikációjában, kognitívan (mégha ez nem is jelenik meg minden helyzetben), szociálisan, verbálisan, beszédértésben, jóllétben és érzelemkifejezésben. Adjam fel, csak, mert mi van, ha nem éri el sosem a 70-es IQ-t? Mellesleg lehet, hogy bőven benne van, de nem tök mindegy, ha az autizmusa miatt úgysem látszik? Több területet kell bombázni és ezt főleg így lehet ABA-val, legalábbis eddig nem találtak fel jobbat.

Az is elfogultságra utalt a vizsgálati helyzetben,  hogy az történt, hogy belekötöttek egy olyan feladatba, ami szerintük nem jelenik meg Lili természetes élethelyzetében és negyedóra beszélgetés után derült ki, hogy a feladat félre lett értelmezve, viszont más feladatról lényegében nem esett szó. Lazán figyelmen kívül hagyták a rengeteg dolgot, amit tud, meg sem említették ezeknek a létezését, és egy dolgot emeltek ki pozitív értelmben, a nagymozgásos mondókát, amit valóban jól tud Lili, de nem értem, hogy ez miben emelkedett ki a többi közül (sőt, rosszabbul utánozta, mint otthon), illetve értem, mert elmondták, hogy ennek a feladatnak van eleje, vége, így értelme is Lili számára. A dolog gyanúsan egybecseng a Korai által választott TEACCH elvekkel, vagyis annak van értelme egy autizmussal élő gyerek számára, ami egy nagyobb egészbe van beágyazódva, ami egy látható és értelmes folyamat része, és szerintük a sok apró készéget feltételező asztali utánzás, párosítás gondolom sehová nem vezet. Ha TEACCH-es akkor értelmes, valós tudásról van szó, ha ABA-s, akkor csak kondincionálás, nem hasznosítható az életben.

Akkor mondok egyet: discrete trial teaching, így hívják, ami az asztalnál történik és amikor a kis, apró lépésekre bontanak le bonyolultabb készségeket. Egy autótologatásból egy komplexebb autós játék lesz, az utánzós evésből asztalnál önállóan evés, a párosításból ruhák elrendezése, a nagymozgás utánzásból az általuk is elismert mondóka. Csak, ha otthon ülünk, abból nem tanulja meg a mondókát, mert annak, ahogy egy előző posztomban írtam, vannak előfeltételei, pl. figyelem, amit ABA-ban tanult meg, pl utánzási képesség, amit sajnos ezer zeneterápiás órával sem tanult volna meg, ha nincs a megfelelő promptolási technika, a megfelelő és átgondolt jutalmazás, a prompt fokozatos csökkentése, és az önálló teljesítmény differenciális megerősítése.

És lazán elmentek a tény mellett, hogy hangsorokkal fejezi ki vágyait, mégha ez aktuálisan csak 3-4 dolgot jelentett abban a másfél órában. Pedig egy ennyire csekély értelmű gyerektől (ahogy ők látják) nem lenne elvárható, hogy követekzetesen, jó kommunikációval, pl. tárgyak átadásával, a vizsgáló lábának megkocogtatásával hangsorokkal fejezze ki magát. Sok, kifejezetten magas intellektusú autizmussal élő is nehezen, 4 vagy 5 évesen kezd el szavakat használni, és ezeket is gyakran nem kommunikációs szándékkal teszik, hanem mondjuk tök funkciótlanul felmond egy mondókát vagy tv reklámot. Sőt, elhangzott, hogy egy nagyon alacsony szintű verbalitás jellemzi és az is volt a hangulat, hogy innen nagyon messze a magasabb szintű beszéd, sőt talán el sem éri sosem, hiszen ilyen csekély értelem mellett ennek nem látja értelmét. Ez különösen meglepő ez a reménytelenség hangulat egy olyan központtól, ami  a korai fejlesztésről kapta  a nevét és ebben jelöli meg célját. De nyilván le kellett minket hűteni. Pedig ezt is az ABA eredményének vette eddig mindenki.

Így tehát összegezve, minden abból indult ki, hogy az általuk vizsgált helyzetben milyen szintűnek látták és emiatt minden más csak illuzió, vagy nincs, vagy alig van jelentősége. Olyan vonal is volt, hogy talán egy magasabb értelmű embernél több értelme van az ABA-nek. Miközben egyrészt le van írva, hogy az ABA IQ növelő, az esetek 90 százalékában nőtt pár ponttól 20-ig terjedően az IQ, az eredeti Lovaas tanulmányban. Sőt, abban és más tanulmányokban is alacsonyan funkcionáló, vagyis értelmileg elmaradott gyerekkel folyt a terápia. Szóval ez végképp sehol nincs leírva, hogy csak magasan funkcionáló gyereknek volna való az ABA, sőt.

Lehet, hogy ezzekel a szavakkal végképp elvágjuk magunkat attól, hogy bekerüljünk a csoportba, remélem nem. Mert én nyitott vagyok arra, amit ők tanítanak, és hiszek benne, hogy az is segít Lilin. És abban is biztos vagyok, hogyha folyamatában látják Lilit, akkor a tudása valósnak fog tűnni.

 

Címkék: játék terápia kommunikáció autizmus szavak értelem utánzás prompt ivar lovaas beszédértés generalizáció

A bejegyzés trackback címe:

https://abaterapia.blog.hu/api/trackback/id/tr651880169