Új szempontok

 2010.04.01. 00:38

Még egy dolog eszembe jutott. Nekem értelmetlennek tűnik, hogy egy autizmussal élő gyereket ép vagy lassan, de egységesen fejlődő kategóriákkal vessünk össze, ahogy az értékelésben elhangzott. Eddig úgy tűnt, hogy a Korai autizmus szakértői is így vélekednek, és nem azért, mert nem akarnak véglegeset mondani vagy, mert félnének a besorolástól, hanem, mert nehéz kiszűrni, hogy mi van az autizmus mögött.

A mi esetünkben az hangzott el, hogy a gyakorló játék jellemezte Lili tevékenységét, vagyis, ha jól értem kb. pakolászott. Az is elhangzott, hogy megjelentek a konstruáló játék alapjai. Nem láttam, hogy mi történt, de gondolom az, hogy elkezdett építeni valami kockával, mint ahogy kis biztatással, pl. mutatással, vagyis gestural prompt-tal nagy tornyot tud építeni fakockából, duploból és nagyépítőből is. De, ha mi ilyen módon nem avatkozunk közbe, akkor általában nem építi meg, vagy legfeljebb elkezdi, majd elvonja  a figyelmét a dolog tapintása vagy szájába veszi, dobálja, pakolja, hogy hangingert képezzen vele, vagyis stimulál vele, hisz ez sokkal jobban érdekli.

Az ABA elvei szerint mindenki egyre kevesebb prompttal igyekszik építésre rábírni, de ezen a szinten, amikor az ilyenfajta tapogatási vágy ennyire jellemző, ő magától még ezt a tevékenységet fogja választani a konstruálással szemben.

Na most, ezt kétféleképpen értelmezhetjük. Vagy azt jelenti, hogy nem képes a konstruálásra, mert nem érti, hogy mi  a lényege vagy azt, hogy képes rá, megtudja csinálni, enyhe jelzéssel rá is áll arra a pályára, hogy csinálja, és nagy motivációért meg is teszi, de magától nem ezt választja, hiszen a fogdosás önmagában jutalmazó értékű, miért is adná fel ezt.

Vagyis mivel tudjuk, hogy sérül az autizmussal élőnek a játéktevékenysége, nehéz a spontán játéktevékenysége alapján belehelyezni egy fejlődési szintbe. Ez majdnem olyan, mintha a beszéde alapján mondanánk, hogy hány éves szinten van. Miközben a beszéd ugye gyakran sokáig teljesen hiányzik, tehát ezt senki nem tenné.

Azt gondolom, hogy enyhébb vagy kevésbé ingerkereső típusú autizmussal élők lehet, hogy könnyebben tudják a tárgyakat adekvátan használni, és ezért lehet, hogy ők jobban megoldják ezeket a feladatokat is. Meg azt is gondolom, hogy egy tudásszint fölött átbillenhet a dolog. Lilinél ez most a formaegyeztető szinten billent át, vagyis ott már ránéz és adekvátan cselekszik, annyira ismerős a helyzet. Lehet, hogy a színpárosítás nincs ezen a szinten még, de attól még tudja, illetve van olyan párosítás típus, ami még stabilabb, mint a szín, csak hát az nem volt hiteles, mint írtam, de ezt nem ragozom most tovább.

Címkék: játék autizmus értelem generalizáció

A bejegyzés trackback címe:

https://abaterapia.blog.hu/api/trackback/id/tr581885782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dorkaposta 2010.04.01. 19:04:07

Ne őröld magad!
Te ismered a legjobban a kislányod tudását és fejlődését, az utat amit eddig megtettetek.
Mit lehet eldönteni pár óra alatt egy autizmussal élő kislánynál a fejlődéséről, idegen helyen és idegen emberekkel? Érthetetlen nekem, miért nem a gyermek otthonában történik ez, sokkal több időtartamban monitorozva? Pont a Koraisok ne tudnák milyen az autizmus?

marubi 2010.04.01. 22:40:00

@dorkaposta: Arra nincs idő gondolom. De látod, hogy a bemutató sem számított tudásnak, mert "csak" kondicionálás szerintük. De épp erre utaltam, hogy kell, hogy tudják, hogy milyen az autizmus, és szerintem tudják is, csak ez a vizsgálat most más célt szolgált.