Liliről sokszor azt hinni, hogy mindegy is, hogy ki van körülötte. Jól elvan bárkivel. De azért még sincs teljesen így. És nemcsak azért, mert szinte mindennap örül, amikor megérkezem az oviba, hanem ma például azzal  a nagyszülővel kellett volna vacsoráznia, akit ritkán lát. És anyukájának a kedvenc gyerekkori tiltakozási formáját választotta: nem evett egy falatot sem, a kedvenceivel kínálták pedig. Persze, lehet más az oka, de, amikor benéztem a szobájába, fektetés után érkeztem, iszonyú boldogan fogadott. Lehet, hogy azt hitte szegény, hogy nem lát minket többet. Máskor többet kell tájékoztatnom azt hiszem, hiába nem beszél, nem ért meg bonyolult dolgokat, érzései lehetnek még.