Most csak röviden tudok írni, mert nem leszek pár napig. Lilinek sajnos viselkedésproblémái erősödnek: némely napokon szinte állandósul a nyafogás. Néha sírásig megy. Nem egészen világos, hogy mit akar, ha hazaérünk kielemezzük, hogy mikor, mi váltja ki. Az is lehet, hogy valami kis napirendre lesz szüksége. Néha talán a húga zavarja, de nem mindig ez a baj. Terápián még mindig sokkal kevesebb ideje van nyafizni.

Mindez azért is rossz, mert a terápia egyik legnagyobb előnye az volt, hogy nagymértékben javult a korábban kicsit egykedvű hangulata. Most volt nap, amikor csak a tsmst közben láttam boldognak, amikor lengettük egy lepedőn. A szemkontaktusa is mintha vissazesett volna, pedig az nagyon szépen alakult korábban. De kommunikációsan gyakran előjön szerencsére. Remélem legközelebb jobb tapasztalatokról tudok beszámolni, mert a terápia egyébként olyan szépen megy és jók a lányok, beleértve az új lányt is. Sajnos a hangok is nehezebbek számára, illetve motivációfüggő, hogy mennyire ejti ki az akár stabilan tudott hangokat. Vajon a biológia átvette a hatalmat a tanulás fölött?

Hogy valami jót is írjak, az evés az alakulgat. Csak édessel, de minden délután tortát eszik pudinggal vagy somlóit és szépen - van, hogy csak zenével kísérve, meg apró falatokban - de megeszi a piskótát is. A kenyér nem jött be, talán kakaó kaláccsal lesz a következő próbálkozás.