Egyértelmű, hogy Lili teljesítménye jóval jobb délelőtt, mint délután. Ez nyilván elsősorban a fáradtsággal függ össze, másodsorban talán azzal, hogy ha már volt egy jól sikerült délelőtti terápiája, akkor a feladatokat jobban unja. Sajnos a nappali alvást szinte teljesen elhagyta, pedig igényelné még. A baj csak az, hogy nem 1 körültől, hanem fél3-3-tól, de akkor aludna ő 5-ig is. Felkeltem én negyed 5-fél 5-kor, de akkor is jó eséllyel estére felpörög, és csak fél 10-10-kor tud elaludni. Persze a jól "ellevős" természetének köszönhetően akár fél9-től is elszórakoztatja magát az ágyban a sötétben, de a késői elalvás következtében, késői a kelése is, és akkor másnap pedig garantáltan nincs alvás. Ha keltjük reggel, akkor sem jön ki jól a lépés. Igaz, fél-3-kor már legtöbbzsör nem teszem le aludni, meg van. hogy igen, de akkor sem mindig alszik el. Részint ekörül vannak már terápiák is időzítve, részint már túl vagyunk gyakran egy lerakási kísérleten, és úgy érzem, hogy ekkor jobb, ha hasznosan töltjük az időt, tanulással. Közben viszont ilyenkor, amit délelőtt szépen csinált, az ilyenkor kitörlődik belőle. Kicsit aggasztó, miután a terápias 30 órából minimum 9-10 délután lesz. Igaz, Tünde is ekkor tartja az óráit, és azokban pedig szépen teljesít. De azok eszközökkel kapcsolatos, jórészt kognitív feladatok, amik amúgy is jobban fekszenek neki.

Talán megoldás lehetne, ha a könnyebb feladatokat raknánk délutánra, de ugyanakkor délelőtt sem lehet elárasztani csak nehezekkel, mert kellenek a könnyűek is, ahhoz, hogy sikeresnek élje meg az asztali munkát. Délután motiválóként be lehet tenni az uzsonnát, de igazság szerint ez nem mindig motiválja annyira, ami ahhoz kéne, hogy szépen figyeljen. Valamit segít, de nem oldja meg azt, hogy sokszor egyáltalán nem figyel a feladatra. Ma azt csináltam, hogy legyen délután is feladatozás, hogy adtam neki eleinte igazán könnyű, kedvelt feladatokat (montesorri, kirakó, formadobáló), aztán fokozatosan nehezítettem, és a végére betettem egy pár nagymozgás utánzósat. Sajnos némelyiket begyakoroltat teljesen elfelejtette. Ilyenkor tudok sajnos örjöngeni egy sort, ami nem helyes. Kriszta hangsúlyozta, hogy sok utánzós feladatot ne asztalnál, hanem "természetes közegben" gyakoroljunk, de erre sem találtunk még szuper megoldást. Hintában testrészeket szépen mutatja (sőt, az már rutinná vált, ami a legfőbb eredményünk eddig), nagylabdán, karban vokalizál, de a nagymozgás utánzás még mindig az erősen motiváló megerősítőkkel megy a legjobban, asztalnál. Ha odafigyel, akkor csinálja ugye. Délután ez nem jellemző.

Ennél aggasztóbb ingadozása is van, a szemkonatktusa most megint nagyon gyenge. Három hónapja ez megy, pár napig remek, ahhoz képest, amilyen előtte volt, pár napig lényegében nincs. Kriszta most is türelemre intene, hisz a statisztikák szerint heti 10 órában (most kb. annyi volt) a hatás nagyon elhanyagolható, ehhez képest Lilinél mégis már van eredmény.