Reggelente, mikor Lili ébreszt mosolyogva, mert én még visszafekszem egy kicsit, amíg P.reggelizteti, és mikor ő megy el a munkába, jönnek együtt, hogy átvegyem a gyerekeket. Ilyenkor Lili előre örül (repked), mert tudja, hogy nagy hancurozás lesz velem az ágyban.
Ma, terápia után, Gyöngyi átadta nekem Lilit, és ő mosolyogva jött hozzám, és az ölembe bújt. (Pont ma gondolkodtam el róla, hogy milyen kevés neki a szociális mosolya, régen még volt néha, most már ránk is alig. Pláne a húgához képest, aki szociális-mosoly fanatik.)
Ma már álmosan, vacsi előtt fennhangon mondta, hogy háji ami a csak alvásnál elővett hálózsákjára vonatkozik. (Pont mostanában gondoltam, hogy oké, hogy tanítjuk a mandeket, de mégsem mondja ezeket túl sokat kérés céljából, vagy úgy pláne nem, hogy nincs elől a tárgy.. és lám.)
Másoknak is feltűnik, hogy sokat bújik, ezek mindig szép pillanatok. Kriszta azt mondta, hogy nagyon szociális lett, és tényleg szeret emberek körül lenni. Ugyanakkor vadul is, dobálja magát, rúg, néha igen veszélyes. És egyre jobban szereti a terapuetákat, Nórára például ma is mosolygott.
A sok bújás persze ingerkeresés is nála, nem hiszem, hogy kifejezetten az emberek érdeklik, csak kellemes dolgok társulnak az emberekhez neki mostanában. A rossz oldala az ingerkeresésnek a feje ütögetése a padlóhoz, ez igen ijesztő tud lenni.
Múltkor pedig reggeliztem, éppen kentem a kenyerem vajjal, odajött és beletette a kést a vajba és rátette a kenyeremre.
És a múltkori listára még fel kell, hogy kerüljön, hogy a korábban ismertetett szavak mellé bejött spontán használattal az ojo, a golyóvezetőre,uma, a gyurmára, néha áu vagy uá spontán, ami annyit tesz, hogy ugrálni akar a labdán. Emellett van sok-sok, főleg magánhangzós ismétlős hangsor, amit utánozva hangoztat, amikor konkrétan előtte van az a dolog pl. eé-levél, ui-puding, au-autó, avi-kavics, ái-bácsi, ia-cica, üü-mint ii, vagyis csiki, aa vagy ama-labda, á-lánc, e-fel, ü-i, a nyit-ra, ö-lök a hintában ülve stb.
