Nem kekszezik (most)

 2010.02.07. 22:53

Sajnos a keksz hanyatlik, sőt mondhatni leállt. Napokig ette a kekszet, bár egyre hamarabb köpte ki, amint megváltozott az állaga a rágást követően. Most pedig már el sem fogadja, ha erőltetjük, akkor is kiköpi. Ez nagyon szomorú, és azt a tendenciát mutatja, amit minden eddigi evésterápiás étel, hogy eleinte jobban megy, aztán egyre rosszabbul, majd sehogyan. Most új dolgokat kell felkutatni, amiken esetleg nem lát at hamar, hogy ez kényszer, feladat. De ma a csoki így sem ment. Kicsit kétségbeejtő. A fokozatos szoktatás azért megyeget közben, vagyis kevésbé turmixolt levest megeszik például.

Az alvás és általános felpörgöttség javul, az elmúlt napokban normál időben, legkésőbb 9-kor aludt el. Így lehet, hogy mégis összefüggésben volt a szenzomotoros terápiával.

A terápia vegyesen megy, egyszer a tact jól megy, aztán rosszul. Egyik nap tök jól tud egy utánzós feladatot, aztán legközelebb nem csinálja meg. Mindig vannak jól menő feladatok, és mindig vannak mastered feladatok, amik elfelejtődnek. De az biztos, hogy a gyere ide utasításra jobban reagál, amióta gyakran kérik, a nevére is, amióta az is többször van. Ez alapján persze az lenne a logikus, hogy kevesebb dolgot kéne tanítani, de többször ismételni. Annyiban tettünk lépéseket, hogy a délelőtti és délutáni feladatsor némely, nehezebb feladatait összeömlesztettük. Ez hatásosnak bizonyult, felgyorsította a tanulási folyamatot.

Egyébként normál esetben az ABA terápiában ugyanazt tanítják délelőtt és délután is, legalábbis gondolom, mert a nagy ismétlésszám sokat számít. Mi eredetileg azért csináltunk délelőtti, délutáni dobozt, mert úgy láttuk, hogy Lili nagyon elunja magát a feladatokkal, és sok mindent az újdonság miatt helyesen megold, de ha sokadszorra látja, akkor ideges lesz. Most az van, hogy a tárgyas feladatok külön dobozban vannak továbbra is, és a mozgásos utánzós, illetve receptív utasítósak mindkét napszakban szerepelnek. Akkor lehet, hogy még annyit kell fejleszteni, hogy kicsit csökkeneti ezeket a bizonyos tárgyasokat, és így megnő az ismétlésszám.

Annak ellenére, hogy aggasztó, hogy egyik napról a másikra elfelejt egyes utánzósakat például, ami nyilvan összefügg az általános testkép, mozgástervezési problémával, néha nagyon meglepi az embert. Ma például olyan szépen pakolta a a tevékenység kártyákat egymáshoz: az egyiken én és P. iszom-ez egy pár; másikon eszünk, olvasunk stb. pedig ezeket jó sokáig kellett tanítani, mire leesett neki, hogy mit is kell figyelni a képen.

A másik, hogy mostanában társaságban vannak olyan pillanatai, hogy odarohan emberekhez és felkéredszkedik hozzájuk. Nagyon tud örülni nekünk és a terapeutáknak is. Meg szereti az érintős, bújós, szociális játékokat is. Sőt néha még humorizál is, ma például a karikát először a karjára, utána a lábára próbálta ráhúzni, amit különösen viccesnek talált. És nagy nagy előrelépés, hogy az a kevés idegenkedés is megszűnt, ami korábban előfordult egyes tárgyakkal kapcsolatban, mint például egy tornatermi eszköz, amit, ha meglátott, zokogott. Most boldogan és rendeltetésszerűen használja.

Címkék: terápia program fejlődés szociális probléma utánzás beszédértés evésterápia tact

A bejegyzés trackback címe:

https://abaterapia.blog.hu/api/trackback/id/tr901737932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása