Könnyen lehet, hogy új terapeuta után kell néznünk, mert úgy tűnik, hogy a délelőttökre lehet, hogy csak Julcsi marad, Nóra és Gyöngyi nappali képzés miatt a délutánokat viszi. Persze elvben októbertől heti egy alkalommal bölcsi is lesz, 2 órára délelőtt, már, ha ezt a módszert megtudja tanulni az egyik lány addig. És mivel addigra torna és zene is lesz a korai fejlesztőben, úgy is kijöhet a lépés, hogy a délelőttökből csak egy másfé órásra kell ember, esetleg szombatonként néha, illetve arra az időszakra, amikor Julcsi nincs itt, mert egyetemen lesz. Szóval mindenképpen kell valaki. Már ezen a héten is lesz egy luk és jövő héten úgy tűnik, hogy kettő. Az egyik alkalommal én helyettesítek, de én egyrészt nem is vagyok már túl ügyes terapeuta a lányokhoz képest, másfelől meg türelmetelenebb vagyok, mint ők, sokkal teljesítménycentrikusabb. De az sem kizárt még, hogy megmarad mind a négy terapeutánk, ez lenne bizonyos szempontból a legstresszmentesebb.

A másik aggasztó, hogy kiszámoltam, hogy a korais órákkal együtt megint csak 28 bír csak lenni, ha én kipótlom a hétvégén, akkor lesz csak 30, pedig szeretném, ha minél magasabb óraszámmal menne a terápia. De közben a torna, zene is fontos.

Lili ma megváltozott: gyönyörűen a szemembe néz, bújik, szorít, nem enged el, mintha félne, de közben megható is a biztonságot kereső közeledése. Nem tudom mitől fél, de lehet, hogy a ma átlagnál nyűgösebb húgától. Lehet, hogy érzékenyebb lett a hangokra? Vagy Márti jelenléte most már túl sok neki? Remélem csak időleges dolog ez, mármint a félelem része, mert a bújása, birtoklásvágya igencsak jól esik. Sajnos ma lábujjhegyen is járt. Mondom neki finoman, megigazítva lábát, hogy ne így járj, és megdícsérem, ha normálisan jár. Mégis most valahogy jobban félek ettől a hirtelen jött viselkedéstől. Mert a kommunikációja fejlődik a terápia hatására, kognitívan szintén, de mit kezdünk az érzékeléssel, az idegrendszerrel? Azzal, hogy bármennyire is tudna egy-egy játékot szépen használni, magától a szájbavevés a vonzó vagy a tapogatás vagy,  hogy mégsem tud úgy elvonatkoztatni a hangingerektől, mint mások?