Ma másodjára is wc-be kakilt. Igazából annyi történik h látszik rajta, ha elkezdi és hagyja, hogy odategyük. Kis nyomkodás után ki is jön. Megint Nórát tisztelte meg ezzel. De kéne valami plusz, amitől érzi majd, hogy odakell menni vagy kommunikálnia kell. Múlt héten itt volt Tünde, a régi fejlesztője és javasolta, hogy tegyünk ki tépőzárra kedvenceket, hogy tudjon kérni. Merthogy biztos nem jut eszébe, mondta, magától, hogy mit kérjen. És ez igaz is. Ezt megpróbáljuk, hátha segít a spontaneitásban. Persze ilyenkor el kéne várni tőle, mivel vokalizál, hogy mondja is a szót. De szerintem arra hamar rátanul. Lehet, hogy a wc-ről is megkérdezem Tündét. Nem ABA, amit csinál, de nagyon logikus, amiket mond általában.

Egyébként az biztató, hogy tegnap több szót is spontán használt: virágot is megnevezte spontán, aput is többször, behozta a szobába a fürdőszobai hatalmas műanyag hajót és mondta közben: ao. Ma a játszótérről hazafelé menet pedig a húga hangjait utánozta. Ezek biztató dolgok. Szép az is, hogy nagyon gyorsan tanulja az utasításokat, már két tagút is simán végrehajt, pl.: Menj ki a konyhába és dobd ki a kukába!

Ha már húg, hadd adasson meg nekem egy büszkeség felület is, uncsi anyablog vonalon:

- nagyon érti, ha valaki jön, elmegy, odamegy az idegenhez, szerénykedik, játékot kezdeményez idegenekkel, aztán sokszor pápázik és integet

- mindent utánoz, amit tud: taps, csak elég mondani a szót, hangokat, rengeteget

- folyton kér valamit

- kéri h olvassak neki bárányos könyvet: bá, mondja és nyújtja a könyvet

-mondja nem-nem és ingatja a fejét, mamazik, bu-zik (mint bumm), ha leesik valami, minden kutyára ugat izgatottan

- darabos ételt eszik pl. fasírt, sajt a kedvence

- asztal körül megy, elkezdett egyedül állni kicsit

- fúj, ha én is, buborékot így kéri, puszit küld, ha én is