Most viszonylag ideális állapot van: Lili 1 hete elalszik este simán, és elkezdett újra eszegetni. Csoki egész jól megy, kekszből is elfogad olykor egy keveset, gumicukrot imádja, rágózni szeret (csak rövid ideig szokott), kevésbé turmixolt étel is megy nagyjából. A viszonylag arra vonatkozik, hogy eléggé könnyen válik támadóvá, ha túlpörög vagy ha frusztrálttá válik. Ilyenkor csíp, karmol, üt, hajat húz, fejével belénk jön. Különösen rossz, amikor a húga haját húzza, alig lehet kiszabadítani Mártit az erős szorításból.  Hasonló támadást intéz a képek ellen terápiás helyzetben, lesöpör, összegyűr, ha már elege van.

Másik idegesítő dolog, ahogy az utcán viselkedik, gyakran le akar ülni, ha fogom a kezét szinte mindig, nem áll meg a lábán, csajk nagyon nehezen. Sajnos ezért a gyaloglás nagyon fárasztó vele. Amikor halad, akkor nagyon édes viszont, engem követ, szalad,  néha odarohan és megölel. Ehhez hasonló szociális, kezdeményező gesztusai továbbra is vannak.

Egyre szebben jelez dolgokat, kéri, mondja vagy mutatja, ha külső segítséget igényel: "gyurma nyit" például, "indul" a magnó előtt álva (a zene indul-ra utalva), kezembe adja, ha azt szeretné, hogy felhúzzak valamit. Egyedül a joghurt  nehéz, a végén, amikor már nem tudja egyedül kikanalazni, inkább sír, minthogy segítséget kérjen.

Tornán is ügyes, aktív, egészen beszédes, zeneterápián kezembe adta  a hangszert, hogy most én jövök (szerepcserélős játék) és megtanult buborékot is pukkasztani kézzel (ez eddig nem jutott eszébe), illetve új fejlemény, hogy Mártit szereti lökni a hintában. A héten egyedül ment le a lépcsőn, sajnos azóta viszont mintha félne újra megtenni.

Egyre több pisi megy a wc-be, a kakit is olykor visszatartja a wc-ig, igaz, jelzéssel nem párosul. Az önálló játéka is egyre jobb, ekkor 3 játékot kell leemelnie a polcról egymásután, és azokkal egyedül játszani kell rendeltetésszerűen, majd vissza kell tennie a játékokat a polcra. Fényképalbuma is van hozzá segítségül.