Csak annyit, hogy egy félszó erejéig ez a cikk megemlíti, hogy az ABA is gyógyulást ígérhet. Ez valóban elhangzik a Lovaas tanulmányban, később ezen finomítottak. Később a tényeket írták le, hogy hány százalék ment többségi iskolába, hogy értékelték a viselkedésüket független megfigyelők, hány IQ pontot nőtt a teljestményük. Gyógyulásról és nagy fejlődésről hallottam már én is, ABA-től, és más alternatív terápiáktól is. Úgy tűnik, hogy egy bizonyos csoportnál vagy spontán vagy terápiák hatására előfordul ez: ez a csoport jó képességű, nem súlyosan sérült a kommunikációja, és korán kezdték el fejleszteni. De a nagyátlaggal nem ez történik, és korrekt szakember nem is ígér ilyesmit, pl. Éva soha nem említette ezt a szót, hogy gyógyulás.

Szerintem az ABA minimum haszna: viselkedésproblémák kezelése (ez alatt értem az egyes dolgoktól való félést is, akár az evésterápiát is), figyelem fejlesztése, emberekkel való pozitív lét élménye, jobb alkalmazkodás, jobb kifejezőkészség, több önállóság és jobb együttműködés (persze ennek a mértéke változó), illetve nem utolsósorban szülők, testvérek tehermentesítése, gyereknek sok pozitív élmény adása (és nem csak a kompetenciaélmény által, hanem a sok játék, csiki és jutalom miatt). Azt gondolom, hogy gyakran kialakul a beszéd vagy valamilyen szintű kommunikáció, több érzelem, jobb kognitív képességek, és a sok utánzás gyakorlása miatt hosszútávon gyakran megjelenik a többi gyerek valamilyen szintű utánzása, ha nem is bonyolult szerepek leutánzása. De van, akinél sokkal több: kreatív nyelvhasználat, mentalizáció, spontán bonyolult készségek utánzása, spontán érzelemnyilvánítás, láttam én saját szememmel ilyet évekig autizmussal diagnosztizált gyereknél (igaz, valószínű nem a legsúlyosabb fajtából való volt). És biztosan igaza van a cikknek abban, hogy spontán is sokat fejlődnek az autizmussal élők, bár nem hiszem, hogy lenne szülő, aki ezt kimerné próbálni.