Éva szokta mindig mondani, hogy bizonyos dolgok lassan alakulnak ki. És ő tudja, mert látott jó sok gyereket. Ilyen dolog a beszéd. Júniusban írogattam, hogy mennyi szót mond spontánul. Persze, terápiás helyzetben sokat mond, úgy, hogy be vannak lengetve a kedvelt tárgyak, de spontánul gyérebb a helyzet. Úgy éreztem, hogy mostanában van némi fejlődés, egyfelől a szóutánzása is intenzívebb, de mintha többet hangoztatna szavakat. Júniusban napi 3-4-et számoltam, augusztus végén 4-5-öt, most úgy nézem, hogy napi 6-7 van. Ez lassú, de fejlődés.
Tegnap volt a csúcsnap, mondta a hintát, illetve hinta lök-öt, pudingot, azt, hogy segíts, elhangzott a mama, Kriszti, forog, kavics és a nyit szó is, és mondott valami felismerhetetlen tárgyra azt, hogy aa, ráadásul egy másik gyereknek, egyértelműen így kérte el, persze ő nem értette, de én sem, hogy miből lett az aa. Ma lufi, cipő, hinta lök, kavics, méh, joghurt, talán apu volt. Azért mondom, hogy átlagban 6-7. Ezek többsége persze megerősítő számára. Nem az van, hogy vesszük a cipőt és erre azt mondja, hogy iő, bár pont a cipővel ilyen is van, hanem kér, főleg, ha látja az adott tárgyat, de nagyon kedvelt dolgot meg is nevez.
A hangok persze nem tiszták és nem jönnek az újak, ezért egy ismerős logopédushoz fordultunk, akinek van speech and language pathologist diplomája is, szóval az átlag logopédushoz képest komplexebb szemléletű. Remélem beindítja a hangokat, az hatalmas különbség lenne, ha a külvilág is annak venné a szavakat, amik. A külvilág is nyilván máshogy tekintene Lilire, most meg kell ismerni, hogy rácsodalkozzon az ember, dehát neki vannak jelentésteli szavai, másfelől ő is kapna visszajelzést a külvilágtól, nemcsak a mikró környezetében lennének megerősítve hangsorai, szavai.
