Ma kezdtük itthon a napirendet, tetszik nekem, és szerintem Lilinek is segíteni fog. Már néha egész jól érti, már ment spontán a fürdés tárgy levétele a vacsorát és a szabad játékot követően. Szépen ki van dekorálva a lakás, tetszik nekem ez a rendszeresség, biztos ez a bennem élő autista, aminek ez nagyon a kedvére való. Köszönet ezúton is Gyöngyinek a tépőzárak szétvágásáért, és a nyomtatásokért.
Egyébként Lili mostanában egész szépen figyel, reagál arra, ha azt mondjuk állj, gyakran arra is, hogy gyere ide, odafordul sokszor a nevére, tegnap, amikor visszarohantam a lakásba a mobilomért a liftnél tök türelmesen megvárt, nem indult el a lépcsőn szokásához híven, olyan volt, mint egy okos nagylány. Evés terén is vannak szép fejlődések, sonka, kenyér rendszeres fogyasztása, de közben sajnos sok a dobálás, étel kivétele a szájból is. Olyan rapszódikus ezügyben, ahogy ma a Koraiban fogalmaztak. A rombolás is jellemző, dobálás, szörnyűségek evése, mint ma egy pillanat egyedüllét alatt megkaparintotta a szőlőzsírt és hamm. De ezen kívül elég könnyű vele, kedves, örül, aktív, érdeklődő és szép hangai vannak, meg a PECS-ben is ügyes.
Terapeuták terén is változások vannak, Krisztit elbúcsúztattuk 14 hónap után, de nagyon is a szakmában marad. Szerencsére az új terapeuta lány, Szilvi nagyon rátermett, és remélem hamarosan csatlakozik még egy újabb remek lány a csapathoz.